<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Kinga</provider_name><provider_url>https://kinga.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kinga Mihók</author_name><author_url>https://kinga.cafeblog.hu/author/kinga_24citromail-hu/</author_url><title>:(</title><html>Mennyit tud változni egy ember élete 1 év alatt...tavaly ilyenkor még boldogan készültem az anyaságra,börzékre jártam,ruhákat,kiegészítőket vásároltam...és itt vagyok idén,egyedül,és félek a holnapi naptól,mert már most kiborultam...nehéz...nehéz feldolgozni,hogy az idén már a fiam emlékére is mécsest gyújtok,nem csak a papáméra és a dédszüleimére...nehéz ezt 26 évesen feldolgozni,sőt,szerintem lehetetlen...nehéz beletörődni,főleg úgy,hogy most tényleg minden összekuszálódott az életemben...

És jönnek az emlékek,a mi lenne,ha...megint. Borzasztó belegondolni,hogy mécsest gyújtok,miközben akár 11 hónapos lehetne a Picikém,ha nem történik meg az,ami...

Próbálok erős lenni,de nem megy...talán most meg kell adnom magam az érzéseknek,emlékeknek,egy kicsit összeomlani,aztán hamvaimból feltámadni,és újra derűsen nézni a jövő elé...</html><type>rich</type></oembed>