Azt hiszem kezdem megérteni a dolgokat és az összefüggéseket. A megbocsátásnak nagy szerepe van az életünkben azt hiszem, hiszen amíg nem bocsátunk meg akár magunknak, akár egy másik személynek, aki esetleg megbántott, addig elvarratlan szálaink vannak, melyek a múlthoz kötnek, és fél lábbal még a múltban vagyunk, és amíg ez az állapot fennáll, addig nem tudunk tiszta lappal jövőt kezdeni(ez defura így leírva:) ).
Szóval azt javaslom, hogy vizsgáljuk meg a kapcsolatainkat, amelyekhez már nem kötődünk érzelmileg, hogy valóban meg tudtunk-e bocsátani magunknak illetve a másik félnek. Tegnap jöttem rá, hogy valószínűleg ezért került el eddig a nagy Ő, mert voltak még olyan dolgok, amiket nem zártam le teljesen, amiket nem beszéltem meg, illetve nem közöltem a másik féllel. Ne féljünk megtenni ezt a saját érdekünkben. Az is lehet, hogy vannak olyan lépéseink, döntéseink a közelmúltban, amelyeknek mi magunk sem értettük teljesen az okát, vizsgáljuk hát meg ezeket is, hiszen én egy ilyen kapcsán jöttem rá, hogy meg tudtam bocsátani valakinek, és ehhez az kellett, hogy minden szinten kizárjam az életemből. Most lett világos, hogy miért kértem tőle azt, hogy semmilyen formában ne keressen, ne akarjon az életem része lenni többé.
Tegyétek meg, mert megkönnyebbültök tőle.
Kommentek