Kedves Olvasó!
Az elmúlt durván 2 hónapban eltűntem,viszont új tapasztalatokat szereztem,és ezeket fogom most megosztani Veled!
Tehát a történetet ott hagytam abba,hogy ne legyenek illúzióink,a pasik csak szexet akarnak. Ez az elméletem megdőlni látszik,azt hiszem innentől nem szabad elméleteket “gyártanom”.
Szóval a helyi “udvarlók” lemorzsolódtak,éltem az életem. December 16-án,az első évfordulóján a tragédiának,magamra varrattam egy angyal képét,hiszen akkor és ott volt egy őrangyalom,aki most már mindig velem lesz. És ez volt az a pont,amikor végleg elengedtem a múltat,megtanultam együttélni a dologgal.
Már arról is kezdtem lemondani,hogy valahol a világon van egy olyan pasi,aki nekem van teremtve,aki ugyanazt akarja az élettől,amit én…
Azért adtam még egy esélyt a dolognak,regisztráltam egy társkereső oldalra. Ezzel kapcsolatban annyi hozzáfűznivalóm van,hogy aki nem akar sok idiótával beszélni,az szerintem felejtse is el az ilyen oldalakat.
Tehát,lehet,hogy szánalmasnak tűnik,de a 27.születésnapomon regisztráltam,és új irányba kezdett el haladni az életem. Nagyon sokan megtaláltak,volt köztük nem egy ritka kretén fazon,volt olyan,akivel nagyon jól tudtam beszélgetni,olyan is,aki csak dugni akart. 2 sráccal találkoztam azok közül,akikkel ezen az oldalon “találtunk egymásra”. Sajnos azonban egyiknél sem volt meg az a bizonyos szikra,így az egyiknek a 2. randi után meg is mondtam,hogy nekem ez nem megy. A másikkal is megbeszéltem,hogy nem megy,de még beszélgettünk egy darabig,néha még mindig ír,hogy mi van velem,stb. Időközben még 2 hasonló oldalra regisztrálam,ahol aztán még cifrább dolgokat láttam,hogy sokszor a fejemet tudtam volna a falba verni,hogy az összes idiótát nekem kell kifogni. Azért volt pár olyan srác,akivel írogattunk,akivel volt közös témánk,stb. Az első oldalt,ahova regisztráltam,eléggé elhanyagoltam,már csak naponta 1-szer néztem fel,nem is nagyon válaszoltam az ott kapott üzenetekre.
Hétfő délután beléptem,és írt 1 srác…annyira tele volt már a hócipőm az egésszel,hogy úgy álltam hozzá,hogy na,már megint egy idióta,vajon őt mennyi idő után kell majd offolnom? De ő egészen más volt,mint a többiek…megkérdezte,hogy van-e kedvem beszélgetni,és amikor azt válaszoltam,hogy normális keretek között igen,ő közölte,hogy nem szexőrült és nem minden pasinak az a legfontosabb…felüdülés volt számomra,és tudtam,hogy ő az én emberem,ebből még nagyon jó is kisülhet…
A történet itt azonban nem ér véget…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: