Okosan kitaláltam én ezt a szemléletváltást,aztán szépen kardomba is dőlök. Nem megy könnyen,hiszen minden nap eszembe juttatja valami…vagy esetleg látom őt…és még mindig felkavar,1 hónap után is,nagyon.
És még mindig cikáznak a kérdések,leginkább az foglalkoztat,hogy vajon végig hazudott nekem,és csak mondta,hogy szeret? Továbbra se tudom elhinni,hogy valaki képes ilyenre,vagy hogy ennyire elő tudja magát adni…nekem legalábbis nem menne,az tuti,hiszen most is biztos lerí rólam,hogy dübörög a szívem,ha meglátom…
Sosem gondoltam,hogy valaha így érzem majd magam,hogy lesz olyan ember,akinek a látványa ennyire felkavar,porig rombol ennyi idő után is…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: